Szeretet. Isten=Szeretet , Gonosz (Sátán)=Gyűlölet. Ilyen egyszerű a képlet. Ha ezt tudjuk, akkor minden feladatra megtaláljuk a megoldást. Milyen a szeretet? Vegyünk el egy gyereket váratlanul a szeretett családjából és amikor sírni kezd, meglátjuk. A szeretetet akkor fedezzük fel és találjuk meg, amikor elválasztanak tőle és jó sokáig távol tartanak tőle. Na, akkor megtudjuk, milyen érzés a szeretet. Ha hiányt érzünk valamiben, bármiben, akkor tudatosuljon bennünk, hogy azért van, mert nagyon eltávolodtunk Istentől, azaz a szeretettől. Sok minden eszköz áll a rendelkezésünkre a visszatéréshez és nem a kék lagúnába, ami majdnem ugyanaz, hanem Istenhez, a szeretethez, a Mennyországba. Művészetek különböző ágazatai, mind a szeretetet szolgálják, mindenkinek lehetősége van kiválasztani azt, ami a legközelebb áll a szívéhez és boldoggá teszi. Művészetek nélkül annyira sivár lenne az életünk, mint a pusztaság, a száraz sivatag. Nem sokkal jobb érzés egy üde, életvidám, erős életenergiájú, zöld, és folyton megújuló forrású környezetben létezni? Ha mindig a halál gondolata foglalkoztat minket, akkor már százszor meghaltunk. Főleg, ha tudjuk, hogy Lelkünk halhatatlan, akkor inkább arra kellene koncentrálnunk, hogy hogyan érhetnénk el azt, hogy legalább boldogan távozhassunk egy másik dimenzióba? Mert a halál csak ennyi, elmegyünk, mert vár egy másik hely. Egy dolog van csak amit ehhez el kell tudnunk sajátítani: teljes mértékben szeretni és teljes mértékben elhagyni a gyűlöletet, a Sátánt?, a Gonoszt és annak minden manipulációját és alantas, testi ármánykodását. Ez is egyszerű , nem? Ha szeretünk, semmi sem nehéz, minden nagyon könnyű!