Élet-képes. Ki életképes? Akinek van képe az életről a szemei előtt, a lelkében. A lelkéből kivetül a szemei elé az élet képe. Akinek nincs életképe, az nem életképes, attól gyakran hallani: Jaj, most hogyan tovább? Jaj, most mi lesz? Nem tudom, mit tegyek, segítsen valaki! Márpedig magadnak a legjobb megoldást, a legjobb életképet, élethelyzetet csakis Te egyedül, önmagadnak, önmagad lelke által tudod kivetíteni. Közben pedig tudod azt is érzékelni, hogy az jó lesz neked vagy sem. Ezért addig alakítod a kivetítést, amíg szinkronban lesz a látkép a jó érzéseiddel, amelyek kísérik. Ha a kettő szinkronban van, akkor az a jó, a megfelelő megoldás. Más nem tud neked képet adni. Más csak a saját látképét tudja igazgatni, hogy az meg neki feleljen meg. Nincs csoportos megoldás egyéni problémára. Viszont egyéni siker, vagy megoldás lehet segítség a nagy többség számára.
Még valami beugrott erről az életképességről. Azt, hogy valaki életképes, vagy sem, azt nem mások szabják meg neki. Azok, akik életképtelennek lettek titulálva, attól még nem azok. Mindenki adott helyzetben eldöntheti, hogy életképes marad, vagy passzol. DE EZT SEM MÁS DÖNTI EL HELYETTE, HANEM MÉG MINDIG Ő, SAJÁT MAGA. Senki nem tud belőled életképtelent varázsolni, hacsak te magad is nem engedelmeskedsz ennek a (ne szépítsük, ne tagadjuk) gyilkos elvárásnak.
Nem az az életképes, aki nagy pénzmennyiség fölött rendelkezik! Mint ahogy az ókori Egyiptomban is nagyon tévesen, volt olyan időszak, (nem Ozirisz uralkodásának idején) amikor a túlvilágra készülő lelkét csak akkor engedték a Mennybe, ha megfelelő mennyiségű arannyal fizetett Anubisznak. Bátran lehet ezt megvesztegetésnek, vagy korrupciónak is nevezni, már az Ókorban létezett ilyesmi. Nem földi, anyagi gazdagság függvénye a lélek hovatartozása!