Ősi magyar energetikai térrendezés szükségessége

Egyre inkább elterjedtebb a magyarországi építkezésben, hogy visszanyúlva a gyökereinkhez, az ősi építkezési szokásainkat alkalmazzuk. Azt azért tudnunk kell, hogy hagyományaink változtatás nélküli alkalmazásával nem tudunk a kor igényeinek megfelelő otthont kialakítani, vagy legalábbis modern otthont, nem. Ezért, akik az ősi kultúránk szokásait követik, elsősorban a főbb iránymutatások megtartására, kell, hogy törekedjenek.
Többször hallottuk már laikusoktól kritikaként, hogy a feng shui keleti tudomány és mi magyar földön ne alkalmazzuk és nem használható a mi kultúránkba. Ez nem így van. Azok az irányelvek, azok az üzenetek,melyeket egy lakás képéből ki tudunk olvasni földrajzi helyzettől függetlenül igazak. Talán annyiban van igazuk, hogy az egyesországok kultúráihoz képest igazítanunk, finomítanunk kell az egyes következtetéseket. Egyetlen dolog van, ami eltérő a kínai feng shui és az ősi magyar térrendezés között, az a szimbólumoknak a használata, hiszen eltérő a két nép szimbólumrendszere. Viszont mostanra azt is észre lehet venni, hogy mint ahogyan a kínai térrendezésben, a magyarban sem azok a a legfontosabb részek (szimbólumok). Mindent egybevetve nem mond egymásnak ellent a két módszer és a munkánk során egybevetve is alkalmazható. A legfontosabb szempontokat alkalmazva, akár ötvözve a kettőt, harmonikus otthont tudunk kialakítani, az pedig már egyéni beállítottság kérdése, hogy melyik nép szimbólumrendszerét használja valaki a házán, vagy a házában.
A régi magyar házaknak sajátos jellemvonásaik vannak. Az ideális telek például, fekvésében a Kárpát medencéhez hasonlít.
Az ősi építészet szerint kerülendők azok a helyek, ahol tragikus esemény történt. Az ősi magyar hitrendszer szerint is a talaj tárol minden információt, így minden negatív esemény nyoma megmarad. Nem kedvezőek azok a helyek, ahol gyors erők vannak (forgalmas út, vasút, gyors folyó), vagy az utca zsákutca, a rendezetlen környék, a szomorú helyek körzete.
Fontos szempont az ősi magyar építészetben az épületek formai megjelenése, esztétikája, a külső szemlélő számára nyújtott vizuális élmény. Mind külső, mind belső elrendezésében elsődleges szempont, hogy a kívülálló miként ítéli meg. A hagyományaink szerint a ház és az udvar külleme jellemzi a benne élőket, ezért ennek fontos szerepe volt építészetünkben. Az udvar, vagyis népi nevén a porta, a következő részekből állt:
– a lakóépületből
– termény és eszköztároló épületekből
– állattartást szolgáló épületekből
– a szabad kertből, ezek rendeltetés szerint tovább lehettek osztva
A lakóépület elhelyezkedését a táj típusai alaposan meghatározták.
www.fengshuidesign.hu