Az ősi magyar térrendezés szabályai:

Mostanra az életvitelünk és az építési szokásaink, szabályaink sokat változtak, ezért arra kell törekedni, hogy minél több fő szabálynak feleljen meg a házunk, ha követni szeretnénk a hagyományainkat:
1. A házat lehetőleg a négy égtáj szerint tájoljuk
2. A ház tartószerkezetében, középen helyezzünk el egy kettős, térbeli keresztet
3. A bejáratot a házból kifelé nézve keletre, délkeletre, vagy délre tájoljuk
4. Ablak minden fő égtáj felé nyíljon, kivéve Északra
5. A ház aktív részei Keleten, Dél-Keleten és Délen legyenek, pl. a nappali, dolgozó, gyerekszoba
6. Passzív helyiségek a Nyugati, Észak-Nyugati és az Északi részeken legyenek. Ebbe a kategóriába soroljuk a fürdőszobát is.
7. Semleges helyek a Dél-Nyugati és az Észak-Keleti részek, valamint a Középpont. Itt kedvező kialakítani a konyhát, étkezőt, esetleg a nappali egy részét.
8. Kedvező a nyereg vagy sátortető a házon.
9. A falak és a tető aránya feleljen meg az aranymetszés szabályának, kb. a tető 1, a falak magassága 2 arányban.
10. Az ablakon legyen kereszt alakú osztás.
11. A ház közepén legyen kémény.
12. Kedvező a kandalló vagy élő tűz jelenléte a házban.
13. Az építés folyamán és végén végezzük el a hagyományos (tisztítás, stb. ) rituálékat.
14. Többségében természetes anyagokból építsük a házat.

       Ősi magyar díszítések:
Díszítő művészetünkre jellemző az ötletszerűség és változatosság. Továbbá a virágok és a mitológiai formák, jelképek szimbolikus megjelenítése. A díszítőelemeknek nagy szerepe volt az építészetben és a berendezésekben egyaránt. Mind az épületek, mind a bútorok és textilek  gazdagon díszítettek voltak. Az egyes vídékeken más és más jellemző motívumokat találtunk.
A magyar díszítőművészet főbb jellemzői: 
-szorosság, zsúfoltság
-párhuzamok által kihangsúlyozott ívek és az arányok, irányok, határozott tagozottság
-kerüli a középtengely merevségét
-akkor erős bárminek a díszítőjelleme , ha vagy határozott különbség emeli ki, vagy határozott ismétlés követi.
-helyes arányérzék, ami megszabja, hogy az eltérő díszített  és díszítetlen részek egymáshoz képest mekkorák legyenek és hogyan helyezkedjenek el
    Eltérések üzenetei és orvoslásuk:
Itt, most nem fogom felsorolni az összes lehetőséget, csak párat, ami szerintem lényeges, ősi magyar tudatosságunk ébresztéséhez:
Pl. hiányok orvoslása: ezalatt azt az állapotot értjük, amikor az adott égtáj felé nincs nyílászáró  (ablak) a házon. A házba érkező energiákat kizárólag az alapján állapították meg , hogy a nyílászárók elhelyezkedése és mérete mekkora mennyiséget juttat a házba. Fontos megjegyezni, hogy az ősi magyar térrendezésben az Északi oldalon nem szükséges nyílászárónak lennie, tehát kizárólag azon az oldalon nem számít hiánynak. Orvoslások: kristállyal, színekkel és szimbólumokkal, illatokkal történt. Például a többletenergiát minden esetben fekete szín megjelenítésével orvosoljuk.
Ablakkereszt hiánya: a kereszt visszaveri a negatív erőket, ezáltal védi a lakást és lakóit. Pótolhatjuk ablakképpel, vagy az ablakba kihelyezett kereszt formájú tárggyal. Esetleg ablakrácsban is megjeleníthető.
A régi bútorok, edények, ruhák és tárgyak jellemzően ezekkel a motívumokkal vannak díszítve. Univerzális orvosságok ezek a szimbólumok, amelyeknek igen nagy és erős energiájuk van. 

Az ősi magyar építészet megjelenése a modern építészetben:
mindenképpen látnunk kell, hogy bár eredeti formájában nem tudjuk használni hagyományos építészetünket, mégis jól beilleszthető egy-egy jelentős eleme a mai modern házakba is. Gondos tervezéssel megteremthetjük annak a lehetőségét, hogy hagyományainkat követni tudjuk. De ilyen szándék esetén a tervezéstől érdemes követni a szabályokat, hiszen, mint láthattuk a ház tervezésénél nagyobb hangsúlyt fektettek őseink a szabályok betartására, míg a belső kialakításra vonatkozó szabályok mai életünkben már kevésbé alkalmazhatóak, de nem lehetetlen megvalósításuk.