Ősi magyar térrendezés I.

Ősi magyar hitvallás : A régi magyarok hitrendszere - melyre térrendezésük is épült - a Szent Hármasság: Istenanya, Atyaisten és gyermekük, a Fiúisten hármasából állt.
Atya: teremtő-tűz-jelképei: oroszlán, párduc- X
Anya: befogadó-víz-jelképei: szarvas, hold- O
Fiú: gyümölcs- fény- jelképei: turulmadár, sólyom, fehér ló, nap - +
Mindhárom fogalma valamelyik csillagképből alakult ki: Atyaisten: Orion, Anyaisten: Serius, Fiúisten: Nap. Legfőbb Isten az Istenanya volt, kit régen Nagyboldogasszonynak is neveztek. Jelképe egy hátratekintő, guggoló Szarvas volt. Ez a szarvasábrázolás tulajdonképpen egy csillagképből adódik, ami nem más, mint az úgynevezett Nagy Kutya csillagkép, aminek a fő csillaga a Sirius. Az Atyaisten szimbólumát az Orion csillagképhez társították, jelölése egy X. Az Atyaisten földi testet öltött formáját Nimród a nagy vadász jelképezi. A Fiúistent a Nap szimbolizálja. Az előbbi három energiát, a Szent Háromságot egyesítő energia a Teremtő energia, azaz az Öregisten. A teremtő, azaz Öregisten nem más, mint a Világ közepe, ami az égbolton a sarkcsillag képében látható. A Sarkcsillag a Kis Medve, vagy más néven Kis-Göncöl rúdjának végén található csillag. 
Fontos szerepe volt a bejáratnak. A bejárat és környéke legyen tiszta, rendezett, szép, hivogató. A bejáratot védeni kell, ezért mellé vagy a környékére szobor kihelyezése javasolt Jellemző volt erre a célra az állatszobrok, vagy régen valamilyen marha, birka, ló-koponyák használata. A kapukat sok ősi jelképpel díszítették, melyek ezeken spirituális védelemként szolgáltak. Két fontos része volt ezeknek: a boltíve jelképezte az égboltot, a fölötte kialakított galambdúc pedig a telket védő szellemek lakhelye volt! Régebben használtak, később egyre ritkábban, úgynevezett LÉLEKTÜKRÖT A KAPUKON. Ez nem más volt, mint egy domború, kerek tükör, akár egy Nap-forma. A belépő szembe találkozott a saját képmásával, így megvizsgálhatta lelkiismeretét, hogy jó szándékkal jött-e.
Ősi térrendezési szempontból a ház középpontja a legfontosabb terület. Ezért az lehetőleg legyen szellős, világos. Régen, a házak közepén, a konyhában mindig égett a TŰZ. Itt tartózkodtak a legszívesebben az emberek és nemcsak a meleg, hanem a jó illatok is idecsalogatták őket. Egyik fő szabály az égő tűznek az elhelyezésére vonatkozott. Középen állt a házban a tűzhely, vagy kemence. Innen ered a háztűznéző kifejezésünk. Ez az a helyiség, ahol tulajdonképpen a ház lelke található. Tehát az élő tűz kéménye a ház közepén áll, ez a helyiség volt régebben a konyha.
     Ősi magyar díszítések:
Univerzális orvosságok: Házi oltár: ezen a magyar térrendezés szerint az Atya, Anya, és a Fiúisten jelképei voltak mindig jelen. A ház energetikai egyensúlyát volt hivatott megtartani. Házi Áldás: (hatása a házi oltárhoz hasonló):
"Hol hit, ott szeretet
Hol szeretet, ott béke.
Hol béke, ott áldás.
Hol Isten, ott szükség nincsen"
Ősi magyar szimbólumok, motívumok:
- Matyó rózsa: egyesíti a termékenyítő tüzet és a befogadó anyaméhet.
- Szárnyas Nap: a Napnak és Madarának, a Turulnak egyesülése, a Fiúisten jelképe.
- Hatágú csillag: kettős szenthármasság, a három isteni forma égi és földi megtestesülésének jelképe.
-Nyolcágú csillag: lélekszimbólum, az Atya és a Fiú összetett jele.
- Szív: tűzláng, a szeretet jele.
- Körkereszt: Anyaisten formája, benne a Fiúistennel.
- Szívből kiinduló virágcsokor: szeretetből fakadó család.
- A stabilizáló erő szimbólumai: négyszög, föld, agyag, tulipános láda.
- Védő, ártó energiát visszaverő jelek: kőr, egyenlő szárú kereszt, térbeli kereszt
- Szalagfonat: ősi jelkép, két kígyó összefonódásából jött létre. Mint az isteni végtelen erő megtestesítőit tartották számon. A magyar mitológiában a kígyó JÓ állat, a ház lakóinak őrzője, amely üdvöt és szerencsét hoz: benne lakik az ősők szelleme, ezért megölni nem szabad. A kígyó továbbá a termékenység szimbóluma is.
- Négyzetbe, vagy körbe rajzolt kereszt: férfiszimbólum, a dőlt változata mozgást ábrázol, míg az egyenesen álló mozdulatlanságot jelent.
- A SZEM-dísz: ősi termő erőt jelent, a szem pedig fenntartó isteni erőt.
- Páva: a halhatatlanság jelképe
- Gránátalma: termékenység-szimbólum, ami a mi Boldogasszony-kultuszunkban is megjelenik.
- Galamb: a Boldogasszony jelképe
- Napjel: az erő és egészség szimbóluma
- Szív: szerelem, szeretet, megértés, odaadás jelképe
- Tulipán: a nőiesség kifejezésének, átvitt értelemben a szerelem megélésének a szimbóluma.
- Tulipán-Szív : a nő-férfi szemben állás és fizikai különbségek jelképe, megfogalmazása. Ha egymásba rajzolják a két jelet, a tulipán a nőiesség míg a szív a férfi jelképe.
- Életfa: a földi világot kapcsolja össze a földalatti és a mennyei világgal.
-Szarvasábrázolás: megélhetés, a bőség, a gazdagság és a termékenység szimbóluma. A szarvak az erőt, a becsületet, a termékenységet, - a szarvasok pedig a hosszú életet és az újjászületést jelképezték.
- a Sárkány-ábrázolás: hasznos és egyben félelmetes állatként tartották számon. Általában mesebeli, egy-vagy többfejű jóakaratú lény, amelyet tisztelni kell, ha megjelenik az emberi világban.
Folyt.köv.