Egy francia királyné tragikus halála

Nincs kenyerük? Akkor egyenek kalácsot! — Vannak történelmi pillanatok, amikor egy rossz mondat egy ember életébe kerül. Bár nem ő mondta, nem akkor és nem ott, ennek ellenére a neki tulajdonított fentebbi szállóige miatt gyűlölte a francia nép Marie Antoinette királynét annyira, hogy a francia forradalom számára az első számú közellenségévé vált.

A nagy francia forradalom egyik kiváltó oka az azt megelőző többéves országos, és főleg párizsi éhínség volt. A királyi udvar azonban folytatta dőzsölő életvitelét, pazarló lakomáit, mintha csak egy másik világban élne. Ezért tulajdonítják azt a tragikomikus története a gyűlölt osztrák királynénak, miszerint amikor valaki megemlítette neki, hogy a párizsiak már kenyeret sem tudnak enni, akkor azt találta mondani, hogy akkor egyenek kalácsot. Persze történészek szerint ezt nem ő mondta, s amikor elhangzott, az nem ott és nem akkor történt.

Miért utálták annyira a franciák ezt a királynét?

A hölgynek kétségtelenül extravagáns életvitele volt, ami különösen visszatetsző lehetett összevetve a korabeli közemberek átlagos életszínvonalával.  A királyné élvezte az életet, a csodás ruhákat és étkeket, a bálokat és flörtöket, ami a kor francia udvari arisztokráciája számára a mindennapokat jelentette. Csak a fodrászára vagyonokat költött, külön kis királynői palotát, és birtokot tartott fenn a romantikus vidéki élet “átélésére”, tavacskákkal, majorokkal, malommal, személyzettel. Mindezek a hóbortok szöges ellentétben álltak a nép szegénységével, éhezésével és általános nyomorával.

Marie Antoinette: az irányított hercegnő, szeretethiányos feleség, utált királyné és meg nem értett anya.

Marie Antoinette csak 15 éves volt, amikor a francia trónörököshöz adták az osztrák császárné, Mária Terézia szinte még gyermek lányát. A királyi frigyek mindig érdekházasságként köttettek, de ettől még nem szerették az osztrák nőt, ahogy az udvarban emlegették. Első perctől kezdve ellenséges környezetben élt, az udvari arisztokrácia által is csak lenézetten.

XVI Lajos, a férj, uralkodása a forradalom előtti robbanásveszélyes helyzet korszakát jelentette. A nép minden bajáért az arisztokráciát, de főleg az uralkodó családot okolta, élükön a királyi házaspárral. Így hát elkerülhetetlen lett, hogy amikor a robbanás megtörtént, a forradalom ellenségeinek, a királyi párnak is porba hullt a feje 1793-ban.

A királynénak az őt övező pletykák ártottak a legtöbbet.A leghíresebb a fentebb már említett kalácsos szólás. Bár sosem bizonyították, hogy ezt maga a Marie Antoinette mondta, és lehet, pont a vele ellenséges udvar terjesztette, fekete átokként maradt rajta látszólagos lelketlensége, csak fokozva az őt övező gyűlöletet. Mivel utálták, ezért mindennek elmondták a szerencsétlen királynét.

Az igazi Marie Antoinette, az érző lélek és szerető anya

Többféle oka lehetett annak, hogy ez az alapvetően jólelkű nő ennyire gyűlöltté vált a forradalom előestéjén. A 18. századi Franciaországban az arisztokráciát általános utálat övezte. Lehetett bármilyen baj vagy országos bánat, a francia nemesség szélsőséges hóbortoknak hódolt, pazarló életet vitt és érzéketlen volt a köznép gondjaira. A királyi család volt a legfőbb nemesi família, szimbóluma mindennek, amit az átlagember gyűlölt. Mivel a királyné osztrák és így idegen volt, ő lett az első számú közellenség, csinálhatott bármit. Hiába támogatta a szegények intézményeit, adakozott jótékony célokra, ez senkit sem érdekelt. Életrajzírója szerint egyáltalán nem volt érzéketlen a nép bajaira, de benne csak a rosszat látták.

Marie Antoinette-nek sokáig nem születtek gyermekei, elsősorban a férje szexuális érdektelensége miatt. A fiatal lány unatkozott, és szórakozást keresett udvarhölgyei társaságában. Bár nem volt házasságtörő, állandóan mindenkivel hírbe hozták, a pletyka zavaros ügyekbe keverte. Mikor végre megszülte a trónörököst, majd testvérét, rossz anyának titulálták minden ok nélkül. Szerette a gyermekeit, és tűrte a kritikákat, hisz nem nagyon volt lehetősége másra.

Mondják, hogy amikor a forradalmi bíróság elé állították, felszólalásában, anyaként, a teremben lévő anyák könyörületét kérte. Érezni lehetett, hogy a bent lévő nők megszánják a királynét, így a bíróság emiatt szabálytalanul fel is gyorsította az eljárást, nehogy felmentsék. Persze a nő sorsa eleve elrendeltetett, példát kellett statuálni, s erre a királyi pár volt az ideális áldozat.

Hogyan végezték ki a királynét egy olyan bűnért, amit el sem követett

Ha valakinek rossz a híre, az kifejezett hátrány ilyen véres időkben. A francia forradalom tömegei bosszúra vágytak, dühük tárgya az arisztokrácia volt. A sok fanatikus vérre éhezett, s elszántságukat csak fokozták azok az utcai szórólapok, melyek kígyót békát szórtak az udvarra. Marie Antoinette volt a fő bűnbak, barbár arrogáns boszorkánynak titulálták, a francia nemzet vérszívójának. Ahogy a bíróság kezébe került, szinte azonnal a guillotin várt rá, tisztességes tárgyalásra esélye sem volt.

A szerencsétlen asszony a kivégzésére menet is megtartotta méltóságát, pedig még azzal is megalázták, hogy előtte levágták híresen szépséges haját. Úgy tartja a fáma, a kivégzőhely felé lépdelve megbotlott valaki lábában, de nem esett el, ellenben még elnézést is kért az illetőtől. Halála után jelöletlen sírba temették ezt a sokszor félreértett asszonyt, azt akarták, hogy a történelem is elfelejtse. Ennek ellenére bár megalázták, kivégezték, de az emléke fennmaradt.

Álljon itt zárásként egyik híres szólása, melyet nem sokkal halála előtt mondott:

“Királynő voltam, elvették a koronám. Feleség voltam, elvették a férjem. Anya vagyok, elvették a gyermekeim. Már csak a vérem maradt, vegyétek azt is, essünk túl rajta.”

Eddig az idézet és most megnézzük a 4 oszlopos képletét, hogy mennyire volt előre látható az, hogy így fejezi be földi életét.
Igen, előre látható a szomorú végkifejlet úgy Marie Antoinette, mint szegény XVI. Lajos király esetében. Kár, hogy egybekelésük előtt nem  kérték ki egy párkapcsolati tanácsadó véleményét. Ha megtették volna és nem csak anyagi, meg hatalmi érdekek mentén hozták volna meg a döntést, akkor talán már az elején szétrebbentek volna, mint a galambok és biztosan egy sokkal természetesebb, szelídebb befejezés várt volna rájuk.
       Meg is indokolom, hogy miért, röviden: kezdeném azzal, hogy Marie Antoinette-nek a képletében két darab Disznó jegy is van, ami ÖNBÜNTETÉS a kínai asztrológiában. Az ÖNBÜNTETÉS lelki szinten jelenik meg konfliktusként elsősorban azon a területen, amelyiken a négy oszlopban megjelenik. A Királyné esetében ez a nap oszlopában és év oszlopában van jelen, ami azt jelenti, hogy nehezen tud megfelelni a külső elvárásoknak, a többi embernek, akik körülveszik őt, mert akkor vagy önmagának nem tud megfelelni, vagy a külvilág elvárásainak, nehezen tudja összeegyeztetni a kettőt. Mivel mindkét elem a négy oszloposában jelenik meg, számára ez a lelki teher egész életére kihat, nem csak időszakosan. Jellemzően olyan dolgokon emészti magát, melyek igazából nem léteznek, csak ő kreálja azokat és a saját életét és kapcsolatait nehezíti vele és okoz magának lelki gyötrelmeket. Az önbüntetés mögött önbizalomhiány rejtőzik, jellemzője az érvényesülés nehézsége, alárendeltség, szeretethiány. Aztán ott van számmisztikai és fengshui szempontból a születési adata: 1755.11.02. két darab ötös és két darab kettes, mivel a 11-et , ha leredukáljuk: 1+1=2-st kapunk. Benne van a születési adatában, ami szintén egy életterületet jelent a születésének időpontját, egyedi sorsának kódját, kapunk két darab 5-2-t, ami nem túl biztató előjel, sajnos! A kínaiak nagyon rossz esetként tartják számon ezt a számpárt. Lakberendezés esetén ez akkor fordul elő, ha ez a két repülőcsillag (2, 5)egyszerre jelenik meg egy életterületen. Általánosságban elmondható, hogy ez a párosítás azt hozza el a család életében, hogy nehezen változtatnak , elsősorban a jövőtől való félelmük miatt. Életükben a szellemi vagy fizikai betegségek megszaporodhatnak, vagy a betegségtől, az elmúlástól való félelem felerősödhet. Az életükben előfordulhatnak nehézségek, a hétköznapjaikat a kihívások tehetik nehezebbé. A 2-5 pár pl. repülőcsillag szempontból az élet nehéz pillanatainak az okozója. A kínaiak azt vallják, hogy az ilyen számpárokra lakóteret ne is tervezzünk, csak esetleg olyan helyiséget, amelyet ritkán használunk: gardróbot, raktárat.
A fém általi kivégzés is látható a 32-től 42 éves koráig tartó tízéves "szerencseoszlopában". Ugyanis a felső részben, az első öt évben Fém elem található, a második öt évben pedig Fa elemű Tigris. Fent a fém, amely lesújt az alatta levő fára. Mint tudjuk a fém kivágja a fát.Megjegyzés: a 10 éves szerencseoszlopának a hatodik évében, 7 éves korában, amikor az első 5 éves fém hatást éppen felváltotta az első fa  hatású év, ami a rombolást meg is valósította. Mennyire működik a kémia, meg a fizika, mondhatnánk!Így történt, ráadásul egy Bivaly évben,(1793-ban) ami által megvalósult a HÁRMAS BÜNTETÉS  is, így vonta bele XVI. Lajost is ebbe a borzalmas , tényleges büntetésbe. A király ugyanannak az évnek januárjában lett kivégezve, Marie Antoinette pedig kilenc hónappal később, októberben, tehát mindketten ugyanabban a sorsban osztoztak. Miért? Mert XVI.Lajos királynak a 4 oszloposában már eleve benne volt a Nap oszlop Kecske,és Év oszlopában a Kutya + Bivaly évben voltak éppen, a királyné oszlopaiban is volt egy Hónap oszlopbeli Kutya. A férje hozta ehhez a saját Kecske napjegyét is és a Bivaly év kiteljesítette a HÁRMAS BÜNTETÉST.  De facto is bekövetkezett az elkerülhetetlen sors.