és nem az az erős aki nem érzékeny. A sikeresség nem minden, főleg ha más élőlények élete árán érjük el.

Nem tudok mit kezdeni olyanokkal akik nem éreznek bűntudatot.

Ma felhívtam valakit akivel már rég beszéltem és most is félrebeszél nem a lényegről. Nem belátó se nem beismerő és bocsánatot sem kért. Úgy gondolja neki szabad másokkal olyanokat tenni, amilyeneket vele is tettek, fájjon másnak is. Sosem gyógyul.

Azt állítja semmi értelme az életnek. , erre azt válaszoltam , hogy ez tényleg így van, ha nincs szeretet. Erre csak hallgatott egy nagyot, aztán számomra ijesztő dolgot mondott: valahogy arra célzott hogy nem tudja mihez kezdjen az életével. Jó és ezt most veszi észre amikor már nincs semmi jövő előtte, mindenkit elüldözött maga mellől? Én ebben nem tudok segíteni . Kitérő választ adtam, azt mondtam hogy erre nem tudok mit mondani és elköszöntem tőle, lehet utoljára beszéltünk. Nem szeretem ha belém kapaszkodnak főleg olyanok akik valamikor régen engem utcára tettek. (Ti megbocsátjátok azoknak akik utcára tettek ?) Megbocsátok de nem feledek és nem tudok úgy tenni mintha meg sem történt volna.

Más téma , nagyon sok amerikai film borzalmas és nézhetetlen. Az agresszió és gyilkosság nem áll távol tőlük annak érdekében , hogy valósághű alkotást hozzanak létre. Így nézzetek ilyen filmeket és mostanra sajnos már nem csak amerikai az ilyen film, hanem mindenhol a világban! Állatok és emberek haltak meg egy egy ikonikus alkotásért feláldozva, régebb is és most is. Nem mondok neveket. Tegnap éppen egy kutyát lőttek fejbe, aki a gazdáját próbálta védeni, azelőtt este pedig azért kapcsoltam ki a tv. -t mert már elegem lett abból ahogy egy nő meg egy férfi gyilkolják egymást. A nő csak csak úgy simán pofán vágta a pasit egy baltaszerű eszközzel, úgy hogy az beleállt az arcába és szörnyet halt. Ki az aki nézi az ilyesmit? Ki az aki élvezi az ilyesmit, nem beteg? Dehogynem! – az is beteg aki ilyen filmeket gyárt és az is aki bámulja!

Nekem nem természetes egymás gyilkolászása. Láttam már eleget, nem kérek belőle!

Harcos amazon egy kardszerű fegyverrel a kezében, a témába vág

Ez az üzenet szólhat például a „volt devizahiteleseknek”

Pál apostol levele a rómaiakhoz 7. fejezete („Többé nem vagyunk a törvény uralma alatt”) a hívők Krisztussal való egységét, a törvény szerepét és a belső ember küzdelmét mutatja be.

A fejezet főbb gondolatai elolvashatók és tanulmányozhatók a Szentírás.hu – Rómaiakhoz 7. fejezet vagy a Szentírás.eu – Rómaiakhoz 7 oldalakon.

Főbb témák a 7. fejezetben:

• A törvényhez való viszony és a házasság hasonlata (1–6. vers):
  Pál példaként hozza fel a házasság törvényét: az asszony kötve van a férjéhez, amíg az él, de ha a férj meghal, szabad a törvény alól. Ehhez hasonlóan a hívők is meghaltak a törvénynek Krisztus teste által, hogy egy másvalakiéi legyenek (aki feltámadt a halottak közül), és így Istennek teremtsenek gyümölcsöt „a Lélek újdonságában, és nem a betű ólomsúlyában”.
• A törvény és a bűn felismerése (7–12. vers):
  Pál felteszi a kérdést: vajon maga a törvény bűn? Szó sincs róla! A törvény szent, igaz és jó. A törvény az, ami leleplezi a bűnt (pl. a törvény nélkül nem ismerte volna meg a bűnös kívánságot, de a parancsolat által a bűn alkalomra talált).
• A belső ember küzdelme a bűnnel (13–25. vers):
  A fejezet legismertebb része a belső meghasonlottság leírása: az ember (a hívő) legbelül egyetért a törvénnyel és szeretné a jót tenni, de a testében lakó bűn törvénye miatt mégis azt teszi, amit nem akar („Mert a jót nem úgy cselekszem, ahogy akarom, hanem a gonoszt teszem, amit nem akarok”).
• A szabadulás úája (24–25. vers):
  Pál kétségbeesetten kiált fel: „Engem nyomorult embert ki szabadít meg e halál testéből?”, majd megadja a választ: hála Istennek, a szabadulás Jézus Krisztus, a mi Urunk által lehetséges.”

A válasz azt mutatja, hogyha valaki túlságosan okos, verhetetlen a vitában például, akkor sajnos nem sokra viheti az illető úgy járhat, hogy elnyomva ellehetetlenítve lesz, vagy mint István(elítélve, kivégezve):

Az Apostolok Cselekedetei 6. fejezete főbb részekben a következő eseményeket beszéli el:

• Zúgolódás az özvegyek ellátása miatt: A tanítványok számának növekedésével vitás helyzet alakult ki a görögül beszélő (hellenista) zsidók és a héber zsidók között, mivel a hellenista özvegyeket elhanyagolták a napi alamizsnaosztáskor. [1, 2, 3]
• A hét diakónus kiválasztása: A Tizenkét apostol összehívta a gyülekezetet, és megállapította, hogy nem feladatuk az asztalok körüli szolgálat az Isten igéjének hirdetése rovására. Ezért kiválasztottak hét Lélekkel és bölcsességgel teli férfit a szeretetszolgálatra:
  • István
  • Fülöp (Filep)
  • Prohórusz (Prokhórus)
  • Nikánor
  • Timon (Timón)
  • Parmenász (Párménás)
  • Antiochiai Miklós (Nikolaus / Nikoláosz)
  • Az apostolok imádkoztak rájuk és kezeiket rájuk vetették. [1, 2, 3, 4, 5, 6, 7]
• István szolgálata és vitái: István nagy kegyelemmel és eróvel, csodákat téve hirdette az igét. Vitába szálltak vele a libertinusok (szabadosok), ciréneiek, alexandriaiak, kilikiaiak és ázsiaiak zsinagógáiból valók, de nem bírták a bölcsességét és a Lelket, amellyel szólt. [1, 2, 3]
• István elfogása és a hamis vádak: Mivel nem bírtak vele vitában, hamis tanúkat béreltek fel, akik azzal vádolták, hogy káromló szavakat szól Mózes és Isten ellen. Istvánt elhurcolták a főtanács elé, ahol a tekintete olyan lett, mint egy angyaté. [1, 2, 3]

az aki ezen az úton jár(krisztusi)

Válasz:

A Zsoltárok könyve 8. fejezete valójában nem győzelmi ének, hanem a teremtő Isten dicsőségét és az ember méltóságát magasztaló himnusz (a Győzelmi ének címet a 18. zsoltár viseli a magyar bibliafordításokban). [1, 2, 3]

Íme a 8. zsoltár főbb jellemzői és tartalma:

• Műfaja és célja. Ez egy teremtéshimnusz, amely az egész mindenséget irányító Isten fenségét dicsőíti. [1]
• A győzelem motívuma. Bár nem klasszikus harci győzelmi ének, megemlíti, hogy Isten a gyermekek és csecsemők szájával némítja el az ellenségeket és a bosszúállókat. [1, 2]
• Központi kérdése. A zsoltáros az éjszakai égbolt csodálata közben teszi fel a híres kérdést: „Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla?”. [1, 2, 3]
• Az ember méltósága. A szöveg kiemeli, hogy Isten csak kevéssel tette kisebbé az embert önmagánál (vagy az angyaloknál), és dicsőséggel koronázta meg. [1, 2]
• Uralom a teremtés felett. Az ember megbízást kap arra, hogy gondozza és uralja a föld állatait, a madarakat és a tenger halait”

TELJES SZÖVEG

„A ZSOLTÁROK KÖNYVE

18. fejezet

Győzelmi ének

1 A karmesternek: Dávidé, az Úr szolgájáé, aki akkor mondta el ennek az éneknek a szavait az Úrnak, amikor valamennyi ellensége hatalmából és Saul kezéből kimentette őt az Úr.

2 Ezt mondta: Szeretlek, Uram, erősségem!

3 Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!

4 Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.

5 Körülvettek a halál kötelei, pusztító áradat rettent engem. Zsolt 116,3

6 A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám.

7 Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott.

8 Megrendült és rengett a föld, a hegyek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt.

9 Füst jött ki orrából, szájából emésztő tűz, parázs izzott benne. 2Móz 19,18

10 Lehajlította az eget, és leszállt, homály volt lába alatt. Zsolt 144,5-7

11 Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán suhant.

12 A sötétséget tette rejtekévé maga körül, mint egy sátrat, a sötét vizeket, a gomolygó fellegeket.

13 Az előtte levő fényözönből előtörtek fellegei jégesővel és tüzes parázzsal.

14 Dörgött az Úr az égben, mennydörgött a Felséges jégesővel és tüzes parázzsal.

15 Kilőtte nyilait, és szétszórta, tömérdek villámot röpített ki.

16 Láthatóvá váltak a vizek medrei, és feltárultak a világ alapjai dorgálásodtól, Uram, haragod szelének fúvásától.

17 Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem.

18 Megmentett engem ellenségem hatalmától, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam.

19 Rám törhetnek a veszedelem napján, de az Úr az én támaszom.

20 Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem.

21 Igazságom szerint bánt velem az Úr, kezem tisztasága szerint jutalmazott engem. 1Kir 3,6; 15,5

22 Hiszen vigyáztam az Úr útjára, és Istenemet nem hagytam el hűtlenül.

23 Minden törvényére ügyeltem, rendelkezéseitől nem tértem el.

24 Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a bűntől.

25 Igazságom szerint jutalmazott meg az Úr, kezem tisztasága szerint, amit jól lát.

26 A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen. Mt 5,7

27 A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz.

28 Az elesett népet megsegíted, de a kevély tekintetűeket megalázod. Jób 22,29

29 Mert te gyújtasz nekem mécsest, Uram; az én Istenem fénysugarat küld nekem a sötétbe. Zsolt 132,17; 112,4

30 Veled a rablóknak is nekirontok; ha Isten segít, a kőfalon is átugrom.

31 Isten útja tökéletes, az Úr beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek. Péld 30,5

32 Van-e Isten az Úron kívül? Van-e kőszikla Istenünkön kívül?

33 Isten ruház föl engem erővel, ő teszi tökéletessé utamat.

34 Lábamat a szarvaséhoz hasonlóvá teszi, magaslatokra állít engem. Hab 3,19

35 Ő tanítja kezemet a harcra, karjaim ércíjat feszítenek. Zsolt 144,1

36 Oltalmazó pajzsodat átadtad nekem, jobbod támogat engem, sokszor lehajoltál hozzám.

37 Biztossá teszed lépteimet, és nem inognak bokáim.

38 Üldözöm és utolérem ellenségeimet, nem térek vissza, míg nem végzek velük. 2Sám 8,1-14; 12,29-31

39 Szétzúzom őket, nem tudnak fölkelni, lábam elé hullanak.

40 Fölruháztál erővel a harcra, térdre kényszerítetted támadóimat.

41 Megfutamítottad ellenségeimet, és gyűlölőimet elpusztíthattam.

42 Kiáltoznak, de nincs szabadító, az Úrhoz kiáltanak, de nem válaszol.

43 Összezúzom őket, mint a szélhordta port, széttaposom, mint az utca sarát.

44 Megmentesz engem a lázadó néptől, népek fejévé teszel engem. Olyan nép szolgál nekem, amelyhez nem volt közöm.

45 Engedelmesen hallgatnak rám, idegenek hízelegnek nekem, 2Sám 8,9-10

46 mert elepedtek az idegenek, és reszketve bújnak elő rejtekükből.

47 Él az Úr, áldott az én kősziklám, magasztaltassék szabadító Istenem!

48 Bosszút áll értem az Isten, és népeket rendel alám.

49 Megmentesz ellenségeimtől, sőt támadóim fölé emelsz, és megszabadítasz az erőszakoskodóktól.

50 Ezért magasztallak, Uram, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek, Róm 15,9

51 mert nagy győzelmet adtál királyodnak, hűséges maradtál fölkentedhez, Dávidhoz és utódaihoz örökké. 2Sám 7,12-16„

ál apostol az utolsó időkben feltámadt hamis tanítókról beszél, akik tiltják a házasságot és bizonyos ételek élvezetét. Ezzel szemben mutatja meg a Teremtő ajándékainak helyes fogadását:

„Mert Isten minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendő, ha hálaadással élnek vele, mert megszenteltetik Isten igéje és a könyörgés által.” (Károli Biblia) [1]

A fejezet főbb gondolatai:

• Hamis tanítások az utolsó időkben (1–3. vers): Egyesek elszakadnak a hittől, megtévesztő lelkekre hallgatnak, és aszketikus, tiltó szabályokat hirdetnek (például bizonyos ételek vagy a házasság tilalmát). [1]
• MINDEN TEREMTÉS TISZTA ÉS JÓ (4–5. vers): Isten mindent azért teremtett, hogy a hívők hálaadással éljenek vele; az étel és az élet Isten igéje és az imádság által szentelődik meg. [1, 2]
• Jó szolgája Krisztusnak (6–16. vers): Pál arra buzdítja Timóteust, hogy maradjon a tiszta tanításban, ne törődjön a világi mítoszokkal, hanem gyakorolja a kegyességet, amely mindenre hasznos. [1]

A teljes szöveget különböző fordításokban elolvashatod a Szentírás.eu vagy az A Biblia mindenkié oldalain. [1, 2]

Pál apostol levele a Filippiekhez 2. fejezete az alázatosságra, Krisztus példájára, valamint a hívők egységére és az üdvösség munkálására fókuszál. [1]

A fejezet főbb részei és gondolatai:

• Az alázat és Krisztus példája (1–18. vers):
  • Pál arra kéri a filippieket, hogy legyenek egy szellemben és egyetértésben, ne tegyenek semmit önzésből vagy hiú dicsőségvágyból, hanem alázatosan tartsák a másikat maguknál különbnek (1–4. vers).
  • Bemutatja a Krisztus-hymnust (vagy Kenózis-éneket, 5–11. vers), amely szerint Jézus, bár Isten formájában volt, mégis megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberré lett, és mindhalálig – mégpedig a kereszthalálig – engedelmeskedett. Ezért Isten is fölmagasztalta őt, és minden nevet megadott neki, hogy Jézus Krisztus NEVE előtt minden térd meghajoljon.
  • Felszólítás az üdvösség munkálására „félelemmel és rettegéssel”, mert Isten munkálja a hívőkben a akarást és a cselekvést is (12–13. vers). [1]
• Timóteus és Epafroditosz küldése (19–30. vers):
  • Pál tervezi, hogy hamarosan elküldi hozzájuk Timóteust, aki őszintén törődik a sorsukkal (19–24. vers).
  • Visszaküldi Epafroditoszt, aki súlyosan (halálosan) megbetegedett Krisztus munkájáért, de Isten irgalmából meggyógyult, így nagy örömmel és tisztelettel kell őt fogadniuk (25–30. vers)

„Az Ézsaiás könyve 11., 12. és 13. fejezete a Messiás eljövetelét, a hálaadó éneket és a nemzetek, elsősorban Babilon elleni ítéletet beszéli el.

Az egyes fejezetek tartalma röviden:

11. fejezet: A Messiás országa és békéje

• A Messiás gyökere és Lelke (1–9. versek):
  • Vesszőszál hajt ki Isai (Dávid apja) törzsökéről, és az ÚR Lelke nyugszik rajta (bölcsesség, értelem, tanács, erő, ismeret és az ÚR félelmének lelke).
  • Igazságban ítéli a szegényeket és gyöngéket.
  • Leírja a messiási béke ikonikus képét: a farkas együtt lakik a báránnyal, a párduc a kecskegidával fekszik, és egy kisgyermek vezeti őket. [1, 2, 3]
• A maradék összegyűjtése és Izráel egysége (10–16. versek):
  • Az Úr ismét kinyújtja a kezét, hogy összegyűjtse népe maradékát Asszíriából, Egyiptomból és más földekről.
  • Megszűnik az irigység Efraim és Júda között. [1, 2]

12. fejezet: Hálaadó ének a megváltásért

• Öröm és dicsőítés (1–6. versek):
  • Egy rövid, de gyönyörű zsoltáros ének a megváltásról: „Íme, Isten az én szabadítóm, bízom benne, és nem félek…”
  • Felszólítás, hogy hirdessék az Úr tetteit a népek között, és ujjongva örüljenek Sion lakói, mert nagy a Zsidók Szentje közöttük.

13. fejezet: Prófécia Babilon pusztulásáról

Soha többé nem lakják, nem vernek ott sátrat a pásztorok sem; helyette sivatagi vadak, sakálok és baglyok tanyáznak majd az egykori palotákban

Az ÚR seregének napja (1–12. versek):

Ézsaiás látnoki jövendölése Babilon ellen. Az ÚR összegyűjti harcosait az ítélet napjára.

Sötétség borul a mennyre, a nap, a hold és a csillagok nem adják fényüket, az emberek szíve megvadul a félelemtől.

Babilon végső bukása (13–22. versek):

Babilon – az országok ékessége, a káldeusok büszkesége – olyan lesz, mint Szodoma és Gomora felforgatása.”

Ha ma lenne Babilon, melyik város lenne az?

Babilon romjai a mai Irak területén, a fővárostól, Bagdadtól kb. 100 km-re délre, a Hilla nevű város közelében fekszenek az Eufrátesz partján. Földrajzi értelemben tehát a legközelebbi mai település Hilla (vagy Al-Hilla). [1, 2]

Kulturális, történelmi vagy szimbolikus értelemben (mint a birodalom központja, gigantikus világváros és a térség szellemi-gazdasági központja) a mai megfelelője a szomszédos, jóval nagyobb Bagdad. [1]

Vallási és szimbolikus összefüggésekben (például a Bibliában vagy jelképes értelemben vett „Nagy Babilonként”) a kifejezést gyakran használják metaforaként a mindenkori dekadens, hatalmas világbirodalmakra vagy gőgös világvárosokra (például Rómára, New Yorkra vagy más globális központokra). [1]

Szeretnéd többet megtudni Babilon ókori méretéről, vagy arra vagy kíváncsi, hogy a bibliai szimbolikában melyik várost szokták Babilonhoz hasonlítani?

Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ

• Mapy.comBabilon (UNESCO világörökség) – Mapy.com2026. júl. 16. — Babilon egy ókori Mezopotámiai város, mára jelentős régészeti helyszín az Irakban található Eufráteszen, Bagdadtól 100 km-re délre…
• WikipediaBabilon – WikipédiaA Wikimédia Commons tartalmaz Báb-ili témájú médiaállományokat. Romjai a mai Irakban, el-Hilla városa közelében fekszenek. 2019-be…

Az összes megjelenítése

Nem a mai Irakról szeretnék tudni, hanem a bubliai szimbolika szerint ma melyik város lenne Babilon?

A bibliai szimbolikában (különösen a Jelenések könyvében) „Nagy Babilon” nem egyetlen konkrét földrajzi városra utal, hanem egy olyan globális hatalmi, gazdasági és szellemi rendszerre, amely Istentől függetlenül, az emberi gőgre és anyagiasságra épül.

A teológusok és bibliamagyarázók szerint a bibliai Babilon-szimbólum legfőbb jellemzői alapján a következő mai központok és jelenségek feleltethetők meg neki:

1. A globális pénzügyi és kereskedelmi központok (pl. New York, London)

A Jelenések könyve (18. fejezet) hosszan sorolja, hogyan gazdagodnak meg a föld kereskedői Babilon luxusigényeiből, és hogyan gyászolják a bukását.

• New York (Wall Street): Gyakran hozzák fel példaként, mint a modern világgazdaság, a pénzügyi hatalom és a fogyasztói kultúra szimbolikus központját.
• London vagy Dubaj: Szintén gyakori párhuzamok a határtalan luxus, a globális kereskedelem és a felhőkarcolók (a modern „Bábel tornyai”) miatt.

2. Róma (mint történelmi előkép és vallási-hatalmi szimbólum)

• Az újszövetségi korban a keresztények számára maga Róma volt „Babilon” (Péter első levele is így utal rá), mivel az akkori világbirodalom központjaként elnyomta a hívőket, és önmagát istenítette.
• A Jelenések könyve említi a „hét hegyet”, amelyen az asszony (Babilon) ül – ez közvetlen utalás a hét dombra épült Rómára. Ma ez a szimbólum minden olyan politikai vagy vallási birodalomra vonatkoztatható, amely visszaél a hatalmával.

3. Maga a globális fogyasztói társadalom (egy „világfalu”)

A modern teológiai értelmezések többsége szerint ma már nem is egyetlen várost kell keresni, hanem egy világszintű hálózatot:

• Bábel tornyának szellemisége: Az Ószövetségben Bábel (Babilon elődje) az emberiség azon törekvését jelképezte, hogy Isten nélkül, saját erejéből építsen „égig érő” civilizációt.
• Kulturális és médiahatalom: Olyan központok (például Hollywood vagy a globális tech-központok), amelyek az egész világ értékrendjét, vágyait és életmódját formálják.

Összefoglalva: a bibliai szimbolika szerint Babilon ma nem egy pont a térképen, hanem az a globális gazdasági, politikai és kulturális rendszer, amely a pénzt, a hatalmat és az élvezeteket helyezi mindenek fölé.

Tudom, rossz vagyok, ha jó akarok

és nem hajtok tovább. Körülnézek hol tartok és hol élek, milyen világban? Felfogom, hogy nem menekülhetek az elől ami már megtörtént sem eltörölni nem tudom, bárhogy szeretném. A múltat nem tudom megváltoztatni csak levonni a következtetéseket belőle meg a tanulságokat. Tettem rosszat is meg jó dolgokat is. Ezzel mindenki így van. Eddig el akartam tűnni a tömegben, de nem mindig jó együtt haladni a közössel. Nem mindig jó a közszellem, a közmédia, a közösség, főleg ha az rossz irányba halad. Csak azért nem szabad egy közösséghez tartozni mindenáron, mert ez a szabály vagy az elvárás. De ha kilóg a lóláb, kilógok én is a sorból és előre megyek. Ha úgy látom nem jó irányba halad a karaván, veszem a bátorságot magamnak és leszek a karaván vezető. Nem fizikai értelemben, szó szerint csak szóban, szellemben és lélekben. Most megálltam, mert szükséges és azt mondom mindenki álljon meg, ne haladjon tovább ezen az úton!

Példa: milyen kórház az amelyik hagyja a döglött galambot a bejárata előtt lebomlani és se el nem takarítja, se el nem temeti? A hullákkal is ezt teszi talán csak nem látjuk innen kívűlről? A hullák hevernek egymásra hajítva a kórház raktárában, vagy pincéjében, netalán a hütőházban? Ha meghal valaki, mindegy ki az, én eltemetném, nem hagynám ott a tetemét a város közepén rohadni. Még ha a legnagyobb ellenségem is lenne, méltó búcsút mondanék neki!

Másik példa, Varga Judit, volt igazságtalanügyi miniszter, a kis ártatlan! Tőle ki kér végre bocsánatot? Hát nagyot néztem ezen a felháborodott kérdésen. Mit szeretne; kik és miért kérjenek tőle bocsánatot? Ki ártott neki és milyen bántódás érte őt: kilakoltatták a lakásából, ellopták a vagyonát, a becsületébe törölték a sáros csizmát, elvették a gyerekét és gyámság alá helyezték? Megölték az apját covid idején? Elképzelni sem lehet mi érte őt, hogy ezt a rosszul megrendezett színdarabot eljátszotta nekünk. A rendező, aki valószínűleg Toroczkai László volt, nagyon alacsonyra tette a mércét, úgy gondolta, a buta magyar emberek ezt is elhiszik.

Addig amíg ez az egész rendszer teljesen össze nem omlik, addig nem lehet egy teljesen újat és normálisabbat létrehozni: meg kell halnia a múltnak hogy megszülethessen az Új. Az újnál mindenkinek jelen kell lennie és bele kell szólnia és nem csak azoknak akik most is ott vannak a parlamentben, mert megválasztottuk őket. Lehet, hogy professzionálisak és megvan a megfelelő diplomájuk ehhez, de nem biztos, hogy jobban tudják a nép fiánál mire van szüksége a népnek. Nem tudják mi a magyarok szerint az igazság és az élet, mert nem kerültek oda csak olyanok akik sose voltak teljesen elnyomottak sem olyan szegények mint a templom egere. A nép fia mindig csak küszködött, ő soha nem jutott hozzá semmihez ingyen, mert a gazdagoknak jár csak az ingyenesség, ha szegény az ember, mindenért fizetnie kell, még azért is ha levegőt vesz. Innen nézzük a jövőt, amikor építkezni akarunk, ne a befutott gazdagok szemszögéből!

Az üzenet, amit kaptam az az, hogy ne a saját emberi, korlátolt gondolkodásunban higgyünk, sem a fizikai erőnkben, hanem hívjuk társnak istent, mert nélküle semmi sem fog sikerülni. Ezután a hívők gyerekes vitáját hozza fel példaként.

„

Pál apostol első levele a korinthusiakhoz 2. és 3. fejezete a keresztény hit alapjairól, az emberi bölcsesség és az isteni erő különbségéről, valamint a gyülekezeti egységről szól. [1, 2, 3]

---

1. Pál első levele a korinthusiakhoz – 2. fejezet

Fő téma: A megfeszített Krisztus hirdetése és az isteni bölcsesség [1, 2]

• Az igehirdetés lényege (2,1–5): Pál úgy érkezett Korinthusba, hogy nem az emberi ékesszólással vagy világi bölcsességgel akart kitűnni, hanem elhatározta: „nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről”. Gyöngeségben, félelemben és rettegésben jelent meg, hogy a hívők hite ne az emberi okoskodáson, hanem Isten erején nyugodjon. [1]
• Isten titkos bölcsessége (2,6–9): Pál nem a világ „fejedelmeinek” (hatalmasainak vagy bölcseinek) a tudását hirdeti, hanem Isten öröktől elrejtett bölcsességét, amelyet előre elrendelt a dicsőségünkre. (Itt idézi a híres gondolatot: „Amit szem nem látott, fül nem hallott… azt készítette el az Isten az őt szeretőknek”). [1, 2, 3]
• A Lélek kinyilatkoztatása (2,10–16): Isten dolgait csak Isten Lelke ismeri és tárja fel az ember előtt.
  • Az érzelmi/érzéki ember nem fogja fel a Lélek dolgait, mert azok bolondságnak tűnnek neki.
  • A lelki ember viszont mindent megítél, és magában hordozza „Krisztus értelmét”. [1, 2, 3]

---

2. Pál első levele a korinthusiakhoz – 3. fejezet

Fő téma: A viszálykodás és a lelki kiskorúság [1, 2]

• Tej és kemény eledel (3,1–4): Pál szemrehányást tesz a korinthusiaknak: még nem tudott velük úgy beszélni, mint lelki emberekkel, csak mint „testiekkel” vagy Krisztusban kiskorúakkal (gyermekekkel), akiket még tejjel kell táplálni. Ennek a bizonyítéka a közöttük lévő irigység és viszálykodás. [1, 2, 3]
• Pártoskodás az igehirdetők körül (3,4–9): A hívők egymás között versengenek: „Én Pálé vagyok”, illetve „Én Apollósé”. Pál tisztázza a szerepeket: ők csak szolgák, akiken keresztül a korinthusiak hívőkké lettek. „Én elültettem, Apollós öntözött, de a növekedést Isten adta” – vagyis nem az a lényeg, aki munkálkodik, hanem egyedül Isten. [1, 2, 3]
• Az egyetlen alap: Jézus Krisztus (3,10–15): Más alapot senki sem vethet azon kívül, amely le van téve, ez pedig Jézus Krisztus. Aki ezen az alapon épít (aranyból, ezüstből, drágakövekből vagy fából, szalmából), annak a munkáját a tűz fogja kipróbálni. [1]
• A hívők mint Isten temploma (3,16–23): Pál emlékezteti őket: „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakik bennetek?” Senki se ámítsa magát világi bölcsességgel, hiszen e világ bölcsessége bolondság Isten előtt. Minden a hívőké (akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár a világ, az élet vagy a halál), de ők Krisztuséi, Krisztus pedig Istené. [1, 2, 3]”

---

Most tartunk jelenleg az Orbán klán eltakarításánál, de az üzenet szerint és ezeket komolyan kell venni, még messze nem tartunk sajnos a végső megoldásnál, még mindig nem nyugodhat meg ez a szegény nép. Ez nem jelenti azt, hogy Magyar Péter a következő gonosz uralkodó, nem , egyáltalán, ő lehet, hogy csak gyenge lesz. Még következnek gonoszak akik átveszik itt az irányítást , már látom is ki az, egy színész nem mondom a nevét csak a kezdőbetűit (N. E.) De ne aggódjunk , ne tőlük várjuk a megváltást, kezdjünk el élni és cselekedni, van hatalom a kezünkben, főleg ha még hiszünk is magunkban (vagy istenben, akkor végtelen)

Erről szól a bibliai üzenet.:

„A Királyok első könyvének 16. fejezete Izrael királyainak váltakozását, Baása házának pusztulását, valamint Omri és Aháb uralkodásának kezdetét beszéli el. [1]

Főbb események a fejezetben:

Aháb trónra lépése (29–34. versek):
Ászának, Júda királyának 38. évében Aháb lesz Izrael királya, aki 22 évig uralkodik Szamáriában. Aháb minden korábbi kirélynél több gonoszságot követ el: feleségül veszi Jezabelt, a föníciai sidoni király lányát, Baal-templomot épít Szamáriában, és meghonosítja a baal-imádatot

Jéhú jövendölése Baása ellen (1–7. versek):
Az Úr Jéhú próféta által elítéli Baását, és megjövendöli egész házának pusztulását hitehagyása miatt (ugyanúgy, ahogy Jerobeám háza is elbukott). [1, 2, 3]

Baása halála és fia, Élá uralkodása (8–14. versek):
Baása után fia, Élá lesz a király Tircában. Két év után egyik harci szekeres parancsnoka, Zimrí összeesküvést sző ellene, meggyilkolja, és kiirtja Baása egész családját.

Zimrí rövid uralkodása (15–20. versek):
Zimrí mindössze 7 napig uralkodik Tircában. Amikor a nép ezt meghallja, Omrit kiáltja ki királlyá, aki megostromolja Tircát. Zimrí behatol a palota fellegvárába, és felgyújtja azt maga alatt. [1]

Omri és Tibni kettészakadt királysága (21–28. versek):
Izrael népe megoszlik: az egyik fél Tibnit, a másik Omrit támogatja. Tibni halála után Omri lesz az egyedüli uralkodó, aki megvásárolja Szamária hegyét, és ott építi fel az új fővárost. Omri gonoszul cselekszik az Úr szemében, rosszabbul az elődeinél.”

„Az Abbázia kávéház híres kávéház volt Budapesten (is, mert több városban is van ilyen nevű kávézó vagy étterem), mely fénykorát az 1890-től az 1900-as évek első évtizedeiben élte. 1888-as megnyitása után a legnagyobb és legfényűzőbb kávéháznak számított. Más kávéházakkal együtt a kulturális és politikai élet társasági központja volt, a kispolgári vendégek mellett politikusok, tanárok, a tudományos élet képviselői, újságírók, írók és képzőművészek kedvelt törzshelye. Épülete az Oktogon déli oldalán, az Andrássy út 49. szám alatt ma is áll, jelenleg a K&H Bank fiókja működik benne. Nevét Abbáziáról, az Osztrák–Magyar Monarchia akkori híres, adriai üdülővárosáról kapta”

Most K&H bank. Sokat zuhant a társadalom. Már nem egymás társaságát keressük, hanem a bankot, mert kell a pénz. Szégyen, hová jut ez az ország. Izlandon bezárták a bankokat de a banktisztviselőket is. Itt is jót tenne, főleg a 2000-s évektől a devizahitelek kockázatának felelősségét egyoldalúan az ügyfélre hárító közjegyzők érdemelnek bebörtönzést. Remélhetőleg rájuk is sor kerül, mert jogi értelemben véve őket terheli a bűn a magyar állampolgárságú emberek átverésében és jogi megkötözésében, hogy ne tudjanak védekezni a bank végtelen követeléseivel szemben.