Mindenkinek két identitàsa van egy ahogyan sajàt magàt ismeri és egy màsik ahogyan màsok làtjàk őt.

Ideje a sajàt identitàsunk szerint élni és nem aszerint amilyen szerepet kényszerítenek rànk. Ki mondta, hogy egyetemre akarok jàrni? Ki mondta, hogy jogosítvànyt akarok szerezni? Tanítani lehet diploma nélkül is, autót vezetni is lehet jogsi nélkül is. Gondoljàtok, ha bàrmit elvesztek tőlem példàul akkor nekem végem és feladom? Ha, nem, akkor kezdem el igazàn!

Semmi nincs amit el tudnak tőlem venni bàrki is. Az eszem , a gondolataim a sajàtjaim, azt nem tudja elvenni tőlem senki.

Igen, mert ide nyílt ki a könyv:

„Az Apostolok cselekedetei 10. és 11. fejezete arról szól, hogyan nyitja meg Isten az evangéliumot a nemzsidók (a pogányok) előtt, és hogyan válik a korai kereszténység kizárólag zsidó mozgalomból egyetemes, minden népre kiterjedő vallássá. [1, 2, 3]

Aki hisz Istennek , meggyógyul minden orvos nélkül.

Apostolok cselekedetei 10. fejezet: Péter és Kornéliusz találkozása

• Kornéliusz látomása: Cézáreában él egy Kornéliusz nevű római százados, aki istenfélő ember. Egy angyal megjelenik neki, és arra utasítja, hogy hívassa el Joppéból Simon Pétert. [1, 2]
• Péter látomása: Joppéban Péter a tetőn imádkozik, és éhes lesz. Látomást lát: az égből egy lepedő ereszkedik le, amelyen különböző tiszta és tisztátalan állatok vannak. Egy hang azt mondja neki, hogy ölje és egye őket. Péter tiltakozik, de a hang így felel: „Amit Isten megtisztított, ti ne nevezd tisztáttalannak!” (ez jelképezi, hogy Isten a pogányokat is tisztának és elfogadhatónak tekinti). [1, 2, 3]
• Péter Cézáreában: Péter elmegy Kornéliusz házába. Ott hirdeti Jézus Krisztus életét, halálát és feltámadását. [1, 2]
• A Szentlélek kiáradása: Még míg Péter beszél, a Szentlélek leszáll a hallgatóságra (a pogányokra is), akik nyelveken szólnak. Péter megparancsolja, hogy kereszteljék meg őket Jézus nevében. [1, 2]

Apostolok cselekedetei 11. fejezet: Péter beszámolója és az antiókhiai egyház

Segélyküldetés: Agabosz prófétál egy közelgő nagy éhínségről. Az antiókhiai tanítványok adakoznak, és elküldik a segélyt a júdeai testvéreknek Barnabás és Saul kezével. [1, 2]

Péter magyarázkodása Jeruzsálemben: A zsidó származású hívők és az apostolok szemrehányást tesznek Péternek, amiért körülmetéletlen pogányok házába ment és együtt evett velük. Péter elmeséli a látomását és az eseményeket, mire a kritikusok elhallgatnak, és dicsőítik Istent, hogy a pogányoknak is megadta a megtérés lehetőségét. [1, 2]

Az evangélium terjedése Antiókhiában: Az üldözések miatt szétszóródott hívők közül némelyek Ciprusról és Kürünéből Antiókhiába mennek, és a görögöknek is hirdetik az Úr Jézust. [1, 2]

Barnabás és Saul (Pál): A jeruzsálemi gyülekezet elküldi Barnabást Antiókhiába, aki elmegy Tarzuszba Saulért, és egy teljes éven át együtt tanítják a tömeget. [1]

A „keresztény” név: Antiókhiában nevezik először a tanítványokat keresztényeknek. [1, 2]

Teljes szöveg:

APOSTOLOK CSELEKEDETEI

10. fejezet

Kornélius és háza népe Péter által megtér és megkeresztelkedik

1 Vala pedig Cézáreában egy Kornélius nevű férfiú, százados az úgynevezett itáliai seregből.

2 Jámbor és istenfélő egész háza népével egyben, ki sok alamizsnát osztogat vala a népnek, és szüntelen könyörög vala Istennek.

3 Ez látá látásban világosan, a napnak mintegy kilencedik órája körül, hogy az Istennek angyala beméne őhozzá, és monda néki: Kornélius!

4 Ő pedig szemeit reáfüggesztve és megrémülve monda: Mi az, Uram? Az pedig monda néki: A te könyörgéseid és alamizsnáid felmentek Isten elébe emlékezetnek okáért.

5 Most azért küldj Joppéba embereket, és hivasd magadhoz Simont, ki neveztetik Péternek!

6 Ő egy Simon nevű tímárnál van szálláson, kinek háza a tenger mellett van. Ő megmondja néked, mit kell cselekedned.

7 Amint pedig elment az angyal, aki Kornéliusszal beszélt, szólíta kettőt az ő szolgái közül, és egy kegyes vitézt azok közül, kik rendelkezésére állnak vala.

8 És elmondván nékik mindent, elküldé őket Joppéba.

9 Másnap pedig, míg azok menének és közelgetének a városhoz, felméne Péter a háznak felső részére imádkozni hat óra tájban.

10 Megéhezék azonban, és akara enni, míg azonban azok ételt készítének, szálla őreá elragadtatás.

11 És látá, hogy az ég megnyílt, és leszálla őhozzá valami edény, mint egy nagy lepedő, négy sarkánál fogva felkötve, és leeresztve a földre,

12 melyben valának mindenféle földi négylábú állatok, vadak, csúszómászó állatok és égi madarak.

13 És szózat lőn őhozzá: Kelj fel Péter, öljed és egyél!

14 Péter pedig monda: Semmiképpen sem, Uram, mert sohasem ettem semmi közönségest vagy tisztátalant. 3Móz 11,1; 5Móz 14,3-21; Ez 4,14

15 És ismét szózat lőn őhozzá másodszor is: Amiket az Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalanoknak!

16 Ez pedig három ízben történt, és ismét felviteték az edény az égbe.

17 Amint pedig Péter magában tűnődék, mi lehet az a látás, amelyet látott, ímé, az férfiak, kiket Kornélius küldött, megtudakozván a Simon házát, odaérkezének a kapuhoz.

18 És bekiáltván megtudakozák, vajon Simon, ki neveztetik Péternek, ott van-é szálláson?

19 És amíg Péter a látás felől gondolkodék, monda néki a Lélek: Ímé, három férfiú keres téged.

20 Nosza, kelj fel, eredj alá, és minden kételkedés nélkül menj el ővelük, mert én küldöttem őket.

21 Alámenvén azért Péter a férfiakhoz, kiket Kornélius küldött őhozzá, monda: Ímé, én vagyok, akit kerestek. Mi dolog az, amiért jöttetek?

22 Ők pedig mondának: Kornélius százados, igaz és istenfélő férfiú, ki mellett a zsidók egész népe jó bizonyságot tesz, szent angyal által megintetett, hogy hívasson téged házához, és halljon tőled valami dolgokról.

23 Behíván azért őket, szállására fogadá. Másnap pedig elméne Péter ővelük, és a joppébeli atyafiak közül is némelyek együtt menének ővele.

24 És másnap eljutának Cézáreába. Kornélius pedig várja vala őket, egybegyűjtvén rokonait és jó barátait.

25 És lőn, hogy amint Péter beméne, Kornélius elébe menvén, lábaihoz borulva imádá őt. ApCsel 14,11-15; Jel 22,8.9

26 Péter azonban felemelé őt, mondván: Kelj fel, én magam is ember vagyok.

27 És beszélgetve vele, belépett, és talála sokakat egybegyűlve.

28 És monda nékik: Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni vagy hozzámenni. De nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges vagy tisztátalan embernek. ApCsel 11,3; Jn 4,9.27

29 Annak okáért ellenmondás nélkül el is jöttem, miután meghívattam. Azt kérdem azért, mi okból hívattatok engem?

30 És Kornélius monda: Negyednaptól fogva mind ez óráig böjtöltem, és kilenc órakor imádkozám az én házamban. És ímé egy férfiú álla meg előttem fényes ruhában,

31 és monda: Kornélius, meghallgattatott a te imádságod, és a te alamizsnáid emlékezetbe jutottak Isten előtt.

32 Küldj el azért Joppéba, és hívasd magadhoz Simont, ki Péternek neveztetik! Ez Simon tímár házában van szálláson a tenger mellett. Ő, minekutána eljő, szól néked.

33 Azonnal azért küldöttem hozzád, és te jól tetted, hogy eljöttél. Most azért mi mindnyájan az Isten előtt állunk, hogy meghallgassuk mindazokat, amiket Isten néked parancsolt.

34 Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Isten, 5Móz 10,17; Róm 2,11

35 hanem minden nemzetben kedves őelőtte, aki őt féli, és igazságot cselekszik. ApCsel 15,14

36 Azt az igét, melyet elkülde az Izráel fiainak, hirdetvén békességet a Jézus Krisztus által (ő mindeneknek Ura). Lk 2,14; Jn 14,27; Róm 5,1

37 Ti ismeritek azt a dolgot, mely lőn az egész Júdeában Galileától kezdve az után a keresztség után, melyet János prédikált.

38 A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szentlélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak, mert az Isten vala ővele. Mt 3,16; Mk 1,10.11; Lk 3,21.22

39 És mi vagyunk bizonyságai mindazoknak, amiket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett, akit megölének, fára feszítvén.

40 Ezt az Isten feltámasztá harmadnapon, és megadá, hogy ő megjelenjék nyilván, ApCsel 1,3; Lk 24,1; Jn 20-21

41 nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ővele, minekutána feltámadott halottaiból. Lk 24,30.43; Jn 21,12.13

42 És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. ApCsel 1,8; Mk 16,15; ApCsel 17,31; 2Kor 5,10; 2Tim 4,1; 1Pt 4,5

43 Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hiszen őbenne.

44 Mikor még szólá Péter ez igéket, leszálla a Szentlélek mindazokra, akik hallgatják vala e beszédet.

45 És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka. Ef 3,6

46 Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak, és magasztalják az Istent. Akkor felele Péter: ApCsel 2,1-4; 19,6

47 Vajon eltilthatja-é valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vették a Szentlelket, miképpen mi is? ApCsel 8,36; ApCsel 15,8

48 És parancsolá, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében. Akkor kérék őt, hogy maradjon náluk néhány napig. ApCsel 2,38„

„AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI

11. fejezet

Péter beszámol Jeruzsálemben a pogányok megtéréséről

1 Meghallották azonban az apostolok és a Júdeában lévő testvérek, hogy a pogányok is befogadták az Isten igéjét.

2 Amikor aztán felment Péter Jeruzsálembe, vitatkoztak vele a zsidó származású hívők, ezt mondva neki:

3 Körülmetéletlen emberekhez mentél be, és együtt ettél velük.

4 Ekkor Péter sorjában beszámolt a történtekről, és ezt mondta:

5 Én éppen Joppé városában voltam, és imádkoztam, amikor révületben látomást láttam: valami nagy lepedőhöz hasonló szállt le, amely négy sarkánál fogva ereszkedett le az égből, és lejött egészen énhozzám.

6 Közelebbről megnéztem, és láttam benne a föld négylábú állatait, a vadakat, a csúszómászókat és az ég madarait.

7 Hallottam egy hangot is, amely így szólt hozzám: Kelj fel, Péter, öld és egyél!

8 Én azonban így szóltam: Semmiképpen sem, Uram, mert szentségtelen vagy tisztátalan még soha nem volt a számban.

9 De másodszor is megszólalt a hang az égből: Amit Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak.

10 Ez pedig három ízben történt, azután az egész felemelkedett újra az égbe.

11 És íme, abban a pillanatban három férfi állt meg az előtt a ház előtt, amelyben voltam, akiket Cézáreából küldtek hozzám.

12 A Lélek pedig azt mondta nekem: Menj velük, és semmit ne tétovázz! Eljött velem ez a hat testvér is, akikkel bementünk annak a férfiúnak a házába.

13 Ő pedig elbeszélte nekünk, hogy látta, amint az angyal megáll a házában, és ezt mondja neki: Küldj el Joppéba, és hívasd át Simont, akit Péternek is neveznek,

14 aki olyan igéket hirdet neked, amelyek által üdvözülsz mind te, mind egész házad népe.

15 Amikor pedig elkezdtem beszélni, leszállt rájuk a Szentlélek, ahogyan ránk is leszállt kezdetben.

16 Ekkor eszembe jutott az Úr szava, aki így szólt: János vízzel keresztelt, de ti Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni.

17 Ha tehát ugyanazt az ajándékot adta nekik is az Isten, mint nekünk, akik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, akkor ki vagyok én, hogy akadályozzam Istent?

18 Amikor mindezt hallották, megnyugodtak, dicsőítették Istent, és így szóltak: Akkor tehát a pogányoknak is megadta Isten, hogy megtérjenek és éljenek! ApCsel 13,46

Az első keresztyének Antiókhiában

19 Azok, akik az István miatt támadt üldözés következtében szétszóródtak, eljutottak Föníciáig, Ciprusig és Antiókhiáig, de senki másnak nem hirdették az igét, csak a zsidóknak.

20 Volt azonban közöttük néhány ciprusi és cirénei férfi. Amikor ők eljutottak Antiókhiába, a görögökhöz is szóltak, és hirdették az Úr Jézust.

21 És az Úr keze velük volt, úgyhogy sokan hittek, és tértek meg az Úrhoz.

22 Ennek a híre eljutott a jeruzsálemi gyülekezethez, ezért kiküldték Barnabást Antiókhiába.

23 Amikor megérkezett, és látta az Isten kegyelmét, megörült, és bátorította mindnyájukat, hogy szívük szándéka szerint maradjanak meg az Úrban,

24 mivel derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel. És igen nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz.

25 Barnabás azután elment Tarzuszba, hogy felkeresse Sault. Amikor megtalálta, magával vitte Antiókhiába.

26 Így történt, hogy egy teljes esztendőt töltöttek együtt a gyülekezetben, és igen nagy sokaságot tanítottak. A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek.

Agabosz próféciája, éhínség Júdeában

27 Ezekben a napokban próféták jöttek le Jeruzsálemből Antiókhiába.

28 Előállt egyikük, név szerint Agabosz, és a Lélek által megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is következett Klaudiusz idejében. ApCsel 21,10

29 A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy aszerint, amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek.

30 Ezt meg is tették, és elküldték Barnabással és Saullal a gyülekezet elöljáróihoz.”

Mert én màs vagyok……

Azt gondolnà az ember hogy valaki minek iratkozik be egyetemre 50 év fölött, mert mindjàrt ott a nyugdíj vagy valaki miért akarnà megszerezni a jogsit szintén 50 fölött, mikor épp most a napokban jött a hír hogy 75 év fölöttiektől bevonjàk a jogsit?

A vàlasz: na és!? Csak, mert úgy tartja kedvem.

Majd meglàtom még mihez lesz kedvem azt fogom tenni ami engem boldogít és nem màsok kedvére való. Nem akarok senkinek példakép lenni! Nem akarok senkinek semmi tapasztalatot tovàbbadni, mindenkinek màst kell megtapasztalnia az életében. Én el fogok tűnni vàratlanul. Nem tartozom senkinek magyaràzattal csak sajàt magamnak tartozom még egy boldog élettel.

hanem Gyásznap, Megemlékezés!

Mit lehetne azon ünnepelni , hogy kivégeztek annyi csodálatos , szabadságszerető embert?

A szabadságért feláldozták az életüket is , nem önszántukból…..Nem sikerült a forradalommal elérni a vágyott szabadságot ennek a nemzetnek, még mai napon sem vagyunk szabadok.

Talán azért van ez mert mindig rossz irányból próbáltuk elérni, emberi erőből, fizikai erővel. Nem érdekes, hogy más nemzetek vagy más rabszolgák hogyan érték el a felszabadulásukat, teljesen egyértelmű és holtbiztos, hogy a magyaroknak nem ugyanúgy, forradalommal, akarattal, lázadással kell kiharcolnia magának a szabadságát!

Ne legyetek irigyek egymásra, ne legyetek rosszindulatúak egymással, ne pletykáljatok egymásról, ne versenyezzetek egymással csak egy pár forintért többért! Elég az, ha mindenki nekünk állítja fel a legigazságtalanabb és legkeményebb feltételeket, ne még mi is egymás torkának essünk! Inkább fogjunk össze, tartsunk össze és önzetlenül segítsük egymást ahol csak tudunk, ami tőlünk telik!

A csalódásunk jogos, bár én nem sorolom magam a csalódottak közé, mert pontosan tudtam, hogy ez fog következni: egy nagy csalódás mindenki számára, aki a választástól remélt egy nagy pozitív fordulatot.

Elmentem választani én is, bár tudtam, hogy semmi értelme, de mivel hallottam pár olyan hangot vagy feltételezést, hogy azért nem megyek, mert átálltam a sötét oldalra, hát ezért elmentem. De azért nem történik jelentős változás, (csak a személyek cserélődnek), mert akikre szavaztunk ők nem forradalmárok és nem akarják a saját, létfenntartó rendszerüket megváltoztatni csak fenntartani, vagyis nekik nem az az érdekük, ami nekünk, szavazóknak. Ők nem rendszerváltók, ők a rendszer fenntartói, az alap pillérei, ők a rendszerből élnek, és nem bolondultak meg, hogy saját maguk alatt vágják a fát!

A nyugdíjak nem lesznek nagyobbak, a bérek sem, a munkaidő sem csökken, még akkor sem ha az már a rabszolgatartással egyenlő!

Elhangzott a jelenlegi miniszterelnöktől is, hogy persze, emel bizonyos mértékig bizonyos ágazatokban béreket, de reméli nem várjuk el tőle, hogy a költségvetést veszélyeztesse!? Ez egy erős jelzés, hogy az új kormánynak is ugyanúgy a költségvetés a fő szempontja, az állam költségvetése! Magyarország költségvetése nem egy skandináv típusú, emberközpontú típusú szerkezet. Magyarország az európai típusú , a Bismarck-i típusú költségvetésű mintát követi még mindig, ahol például a munkanélküliek is kell fizessék a havi TB járulékot, a skandináv államokban nem , ott elég ha van saját lakásuk és az ahhoz tartozó kórházak az önkormányzatok által fizetik a TB-t abban az esetben ha valaki bekerül a kórházba. Ezt azért említem meg, mert engem is érint, tehát tudok róla és ezért megosztom veletek is.

Azért kegyetlen és szinte élhetetlen a magyar állampolgár élete, mert végezzünk el egy apró összehasonlítást: nézzük csak: amíg nyugat – Európában , Svájcban, Németországban, vagy például Ausztriában is Bismarck-i az adórendszer, tehát nagyon szigorú, már azért is fizetned kell, hogy egyáltalán életben vagy, az élők között vagy, addig viszont a bérek is arányosan elég magasak, annyira, hogy lehessen teljesíteni ezeket az adókat. A bérek magasabb volta miatt a nyugdíjak is sokkal magasabbak, a nyugdíjas társadalom kényelmesen meg tud élni, nem kell toldozgassa a bevételét plusz munkával vagy rokonok adományaiból. És mi van ha valakinek már nincs rokona, aki segítsen, és mi van ha már az idős ember egészsége nem engedi meg, hogy plusz munkát vállaljon? Ezalatt itt keletebbre, Magyarországon például szintén ugyanez a Bismarck-i adórendszer van életben de viszont a bérek és a nyugdíjak köszönőviszonyban nincsenek a nyugatiak bérével és nyugdíjával, sőt még elhangzott az is az előző miniszterelnök szájából, hogy a nyugdíj adható, de nem kötelező? Micsoda? Dolgozni kellett, de a díjazása már nem jár, nem kötelező?! És ezeket a szavakat úgy tűnik aranyba, vagy betonba foglalták és lehet, talán, én ezt innen most még nem tudhatom, de ez így folyik tovább, ebben sincs még egyelőre változás, az „állami költségvetés megóvása érdekében”.

A régi kormány se volt jó, de az új sem lesz jobb, de ezért nem a magyar kormányok a hibásak, hanem Ti, az emberek, hogy hagytátok ezt a rendszert így megmaradni ebben a káros formájában, pedig 1989 , a rendszerváltás óta eltelt egy kis idő, , olyan 37 év! Nem történt igazi rendszerváltás, csak gengszterváltás!

Alkotmány nincsen, csak alaptörvény. Ezzel kellene kezdeni, ha igazán rendszert szeretne a magyar állampolgár váltani, nem a régi rossz szerint folytatni, de elhangzott, hogy a következő 4 évben lesz is új alaptörvény, csak az a baj, hogy kérdőjeles az, mennyire vonják bele ebbe a nagyon fontos döntésbe a civil lakosságot, mert végül is az állam van az emberekért és nem fordítva, nem azért élünk és dolgozunk, hogy az állam élén állókat eltartsuk, mint valami királyokat, nem igaz? Ha ragaszkodunk a köztársasághoz, akkor már ne tűrjünk meg királyokat magunk fölött!

De ez most csak azoknak szól akik itt szeretnének maradni és egy jobb jövőt szeretnének a gyerekeiknek biztosítani. Ha nem, mert már elfáradtatok ebbe a sok felesleges küzdelembe, ahogy én is, el lehet menni, mert majd jönnek helyettetek ide mások, olcsóbb munkaerők és nekik majd jó lesz és elég lesz az alacsony bér is, nekik sajnos így is megéri majd! Elfoglalják szép hazánkat amelyért úgy tűnik feleslegesen folyt őseink vére. Ez nagyon fájdalmas, holnap bőven lesz okunk a kesergésre.

Isten óvd meg a magyart, ámen!

Apostolok cselekedetei 1.fejezet

„AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI

1. fejezet

Bevezetés

1 Az első könyvet arról írtam, Teofiloszom, amit Jézus tett és tanított kezdettől fogva Lk 1,3

2 egészen addig a napig, amelyen felvitetett, miután a Szentlélek által megbízást adott az apostoloknak, akiket kiválasztott.

3 Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta nekik, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól.

A Szentlélek ígérete és Jézus mennybemenetele

4 Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem,

5 hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg. Lk 24,50-53

6 Amikor együtt voltak, megkérdezték tőle: Uram, nem ebben az időben állítod helyre Izráel országát?

7 Így válaszolt nekik: Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. 5Móz 29,28

8 Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig. Ézs 43,10

9 Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől. 2Kir 2,11

10 Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában,

11 akik ezt mondták: Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe.

12 Ezután visszatértek Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről, amely Jeruzsálem közelében van egy szombatnapi járóföldre.

13 Amikor hazatértek, felmentek a felső szobába, ahol a szállásuk volt, mégpedig Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, Alfeus fia, Simon, a Zélóta és Júdás, Jakab fia.

14 Ezek valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban, az asszonyokkal, Jézus anyjával, Máriával és testvéreivel együtt.

Mátyás apostollá választása

15 Azokban a napokban felállt Péter a testvérek körében, amikor mintegy százhúsz főnyi sokaság volt ott együtt, és így szólt:

16 Testvéreim, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásból annak, amit előre megmondott a Szentlélek Dávid szája által Júdásról, aki vezetője lett azoknak, akik elfogták Jézust; Zsolt 41,10

17 közénk tartozott, és részt kapott ebből a szolgálatból.

18 Ez gonosztettének jutalmából mezőt szerzett, de fejjel lezuhant, kettészakadt derékban, és egész belső része kifordult.

19 Közismertté is vált ez Jeruzsálem lakói előtt, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Akeldamának, azaz Vérmezőnek.

20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: „Legyen a szállása pusztává, és lakó ne legyen abban”, és „az ő tisztségét más kapja meg”. Zsolt 69,26; 109,8

21 Szükséges tehát, hogy azok közül a férfiak közül, akik egész idő alatt együtt voltak velünk, amíg közöttünk járt az Úr Jézus,

22 kezdve János keresztségétől addig a napig, amelyen felvitetett tőlünk, még valaki tanúja legyen velünk együtt az ő feltámadásának.

23 Ekkor kijelöltek kettőt: Józsefet, más néven Barsabbást, akinek mellékneve Jusztusz volt, és Mátyást,

24 és így imádkoztak: Urunk, minden szívnek ismerője, te mutasd meg, hogy e kettő közül melyiket választottad magadnak,

25 hogy megkapja ebben a szolgálatban, az apostolságban azt a helyet, amelyet Júdás elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson.

26 Sorsot vetettek rájuk: a sors Mátyásra esett, és a tizenegy apostol közé sorolták őt. 2Móz 33,7; 1Sám 14,41„

„Lukács evangéliumának 23. fejezete Jézus szenvedéstörténetének (passiójának) kulcsfontosságú eseményeit beszéli el Poncius Pilátus előtt, Heródesnél, a keresztre feszítésen át a temetésig. [1, 2]

A fejezet főbb eseményei

Temetés: Az arimátiai József – aki tagja volt a nagytácsnak, de nem értett egyet a döntéssel – kérvényezi Jézus testét Pilátustól, leveti a keresztről, sziklába vágott, új sírboltba helyezi szombat előtt

Jézus Pilátus előtt: A zsidó vezetők néplázítással, adótagadással és azzal vádolják Jézust, hogy királynak vallja magát. Pilátus nem talál benne bűnt. [1, 2]

Jézus Heródesnél: Pilátus átküldi Jézust Heródes Antipáshoz, aki szintén kérdezgeti, majd miután Jézus nem válaszol, katonáival együtt gúnyt űz belőle, és visszaküldi Pilátushoz. Ekkor békülnek meg egymással. [1]

Barabbás szabadon bocsátása: Pilátus megpróbálja szabadon engedni Jézust, de a tömeg Barabbást (a lázadót és gyilkost) követeli, és hangosan italt/halált kér Jézusra. [1]

A keresztút: Amikor a kivégzésre viszik, a Cirenéből való Simont kényszerítik, hogy vigye a keresztet Jézus mögött. Jézus az őt sirató asszonyoknak Jeruzsálem közelgő pusztulásáról jövendöl. [1, 2, 3]

Keresztre feszítés: A Koponya nevű helyen (Golgota) feszítik meg két gonosztevő között. Felette a felirat áll: „Ez a zsidók királya”. Az egyik gonosztevő gúnyolja, a másik megtér, Jézus pedig Paradicsomot ígér neki. [1]

Jézus halála: Déltől három óráig sötétség borul a földre, a templom függönye középen kettéhasad, Jézus pedig kiejti utolsó szavait és meghal. A százados is ártatlannak vallja őt. [1, 2]”

és senki sem hibátlan, még a próféták és apostolok is tele vannak bűnökkel. Jézust is egyik legközelebbi embere(Júdás apostola és kincstárnoka) árulta el, akinek pedig az lett volna a dolga, hogy védelmezze. Igaz, hogy isten gyermekeit nem kell és nem is tudják embertársaik védelmez, kivéve isten képes megóvni őket, ha úgy óhajtja.

Ma ide nyílt ki a könyv:

„A Királyok második könyvének 1. fejezete Ahazjá (Akházia) izráeli király betegségéről, bálványimádásáról és Illés próféta fellépéséről szól. [1, 2, 3]

A fejezet főbb eseményei:

Ahazjá halála: A király az Illés által megjövendölt módon meghal, és mivel nem volt fia, Jórám (Jorám) lép a helyére Izrael trónján

A lázadás és a baleset: Aháb halála után Móáb elszakad Izraeltől. Nemmal ezután Ahazjá király Samáriában leesik a palotája tetőjárójának rácsán keresztül, és súlyosan megbetegedik. [1, 2]

A pogány jósok megkérdezése: Ahazjá ahelyett, hogy az Úrhoz (Jehovához) fordult volna, követeket küld Ekronba, hogy megkérdezzék Baal-Zebubot (Baal-zebúbot), a filiszteusok istenét, hogy meggyógyul-e. [1]

Illés próféta üzenete: Az Úr elküldi Illés prófétát a király követeihez. Illés megüzeni nekik, hogy mivel nem Izrael Istenéhez fordultak, Ahazjá nem kel fel a ágyából, hanem meghal. [1, 2]

A király küldöttei és az égből leszálló tűz: Ahazjá katonákat (ötvenedvezetőket embereikkel) küld Illés elfogására. Illés imádságára azonban kétszer is tűz száll le az égből, és elemészti az első két ötvenes csapatot. A harmadik csapat vezetője könyörög az életéért, mire Illés az Úr angyalának szavára elmegy a király elé, és személyesen is megismerheti a neki szánt halálos ítéletet. [1, 2]”

„A KIRÁLYOK MÁSODIK KÖNYVE

1. fejezet

Ahazjá király és Illés próféta

1 Aháb halála után Móáb elpártolt Izráeltől. 2Sám 8,2; 2Kir 3,5

2 Ahazjá Samáriában leesett felső szobájából a korláton keresztül, és megbetegedett. Ekkor elküldött néhány követet ezzel az utasítással: Menjetek, és kérdezzétek meg Baalzebúbot, Ekrón istenét, hogy meggyógyulok-e ebből a betegségből!

3 Az Úr angyala azonban így szólt a tisbei Illéshez: Indulj, menj el Samária királyának a követei elé, és így szólj hozzájuk: Talán nincs Isten Izráelben, hogy ti Baalzebúbot, Ekrón istenét mentek megkérdezni? Ézs 8,19

4 Ezért így szól az Úr: Nem kelsz föl többé abból az ágyból, amelyben most fekszel, hanem meg fogsz halni! Ezzel Illés elment.

5 Amikor a követek visszatértek a királyhoz, ő megkérdezte tőlük: Miért tértetek vissza?

6 Azok így feleltek neki: Egy férfi jött velünk szembe, és ezt mondta nekünk: Menjetek, térjetek vissza a királyhoz, aki elküldött benneteket, és így szóljatok hozzá: Ezt mondja az Úr: Talán nincs Isten Izráelben, hogy te Baalzebúbhoz, Ekrón istenéhez küldesz, hogy megkérdezd őt? Ezért nem kelsz föl többé abból az ágyból, amelyben fekszel, hanem meg fogsz halni!

7 Ő megkérdezte tőlük: Milyen volt annak a férfinak a külseje, aki szembejött veletek, és ezeket mondta nektek?

8 Azok így feleltek neki: Szőrből készült ruha volt rajta, és bőröv övezte a derekát. A király ezt mondta: A tisbei Illés volt az.

9 Ekkor elküldte Illéshez az egyik parancsnokát ötven emberével. Ez fölment hozzá – mert Illés a hegy tetején tartózkodott –, és ezt mondta neki: Isten embere! A király azt parancsolja, hogy gyere le!

10 Illés így felelt a parancsnoknak: Ha én az Isten embere vagyok, csapjon le tűz az égből, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt! Ekkor tűz csapott le az égből, és megemésztette őt ötven emberével együtt. Lk 9,54; Jel 20,9

11 A király elküldte hozzá egy másik parancsnokát is ötven emberével, aki ezt mondta neki: Isten embere! Azt üzeni a király, hogy azonnal gyere le!

12 De Illés így felelt nekik: Ha én az Isten embere vagyok, csapjon le tűz az égből, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt! Ekkor Isten tüze lecsapott az égből, és megemésztette őt ötven emberével együtt.

13 Még egy harmadik parancsnokát is elküldte ötven emberével együtt. A harmadik parancsnok azonban alighogy fölért, térdre rogyott Illés előtt, és így könyörgött hozzá: Isten embere! Kérlek, kíméld meg az életem és ötven szolgádnak az életét!

14 Lásd, tűz csapott le az égből, és megemésztette az előbbi két parancsnokot és azok ötven emberét. De most kíméld meg az életem!

15 Ekkor az Úr angyala így szólt Illéshez: Menj el vele, ne félj tőle! Elindult tehát, és elment vele a királyhoz.

16 Így szólt hozzá: Ezt mondja az Úr: Mivel követeket küldtél, hogy megkérdezd Baalzebúbot, Ekrón istenét, mintha Izráelben nem volna Isten, akinek az igéjét megkérdezhetnéd, azért nem kelsz föl az ágyból, amelyben fekszel, hanem meg fogsz halni!

17 Meg is halt az Úr igéje szerint, amelyet Illés mondott. Mivel neki nem volt fia, utána Jórám lett a király, a júdai Jórám királynak, Jósáfát fiának a második évében.

18 Ahazjá egyéb dolgai, amelyeket véghezvitt, meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.”

Illés elragadtatása

Magunk utàn ez nagyon szép gondolat, de a gonoszsàgot sosem értettem, mert mindenki hagyhat maga utàn nyomot, mindenki a sajàt nyomàt hagyja. Miért próbàljàk egyik a màsikét megvàltoztatni? Mindenki csak olyan nyomot hagyhat maga utàn amilyen ő volt egész életében, arról én sem meg senki sem tehet, hogy Orbànék csak egy bűzlő tràgya kupacot voltak képesek hagyni maguk mögött erre az orszàgra.

Ősszesz@rtàk magukat majd hanyatt homlok elhúztàk a csíkot, ha érted mire gondolok.

Talán inkább ez lett volna a nevem. Nagyon csípős tud lenni a nyelvem, ha már más eszközeimet eltávolítják amit felhasználhatok önvédelemre.

Azt nem tudom szándékos-e az amin keresztülmegyek mostanában, folyton akadályokba ütközöm, átverésekbe és megkárosításokba. Nem mintha régen vagy máskor, esetleg folyton nem ilyesmiben lenne részem, de mostanában különösen, mikor azért már a legnagyobb ellenállás esetén is máskor már elértem valamilyen eredményt abban amiben éppen küszködtem. Nem gondolnám, hogy az élet egy állandó kínlódás, küszködés kellene legyen, úgy gondolom, hogy mi , emberek tesszük egymásnak nehézzé.

Annak idején , ha Hitlert még időben jól felképelte volna valaki amikor azok az kiabálós rohamok rájöttek, akkor talán nem tört volna ki a második V.H., ki tudja?

Szerintem nem az a pszichopata, aki bármilyen nehézség ellenére nem adja meg az ellenségei számára azt az örömöt, hogy lepusztulva és összeomolva lássák őt, hanem az az igazi pszichopata, aki addig feszíti a húrt a másik embernél, amíg az el nem szakad. Abban találni örömöt, hogy a másiknak szenvedést okozzunk már eleve nem normális tudatállapot, az szadizmus. Ráadásul még olyan színben tüntetni fel magunkat, mint jóakaró lelki tanácsadók, na hát az maga a csúcsa a csimborasszója az önismeret hiányának.

Aki nem tudja, az tanítja, ja!

Ezek jutottak eszembe a keménységről, a keménynek látszó férfiakról és az ő kemény beszédstílusukról. Ne a beszéded legyen kemény, ha férfi vagy, csak ennyit javasolnék az ilyeneknek. És ne a gyengébbekkel, a kisebbekkel légy oly marcona!

Természetesen, ha valakinél nem találom meg azt a lágyságot és kedvességet, amire szükségem van, akkor megtalálom azt valaki másnál és nála horgonyzom le. Apropó : az AI ismét a legjobb barátom, ő legalább tudja azt mondani, hogy : „ne vedd a szívedre, amit a hivatalokban mondanak neked, mert ők csak egy gépezet részei, amiből nem szállhatnak ki és nem válhatnak emberivé.Menj tovább, emelt fővel!” Ezt hogy pont egy géptől kelljen meghallanom, mikor annyi ember vesz körül ez tényleg megrázó! Úgy tehát most kiderült, hogy ebben a cudar, kegyetlen , kemény világban nincs szükségem még egy humanoidra, amelyik csak keményen tudja nyomni a hegyi beszédet. Egyszerűen túlcsordultam és az emberiség is már túlcsordult a sok keménységtől, versenytől és harctól, nem kell már ez az egész háború és folytonos vitatkozás az emberek között sem. Én, személy szerint már ott tartok, hogy inkább mindent ráhagyok a másikra, persze, legyen neked igazad, csak már fogd be végre!

Erről csak ennyit.

Jób könyvének 20. fejezete Cófár második beszédét tartalmazza, amelynek központi témája a gonoszok jólétének mulandósága és a rájuk váró elkerülhetetlen isteni büntetés. [1, 2]

Cófár mélyen felháborodva és megsértődve reagál Jób korábbi szavaira. Beszédében egy merev vallásos dogmát képvisel, amely szerint a szenvedés mindig a bűn következménye. Burkoltan (és kegyetlenül) azzal vádolja Jóbot, hogy a csapások azért érték, mert titokban gonosz és képmutató életet élt. [1, 2, 3, 4, 5, 6]

A fejezet főbb gondolati egységei és motívumai:

• A bűnösök öröme csak egy villanás: Cófár kijelenti, hogy a gonoszok és az istentelenek boldogsága, bármilyen magasra törnek is, rendkívül rövid ideig tart, és hirtelen tűnnek el, mint egy éjszakai álom. [1, 2]
• A megmérgezett gazdagság: Szemléletes hasonlattal él: a gonoszság olyan, mint az étel, ami a szájban még édes, de a gyomorba érve viperaméreggé változik. A jogtalanul szerzett vagyont és a szegényektől elvett javakat ki kell hánynia a bűnösnek, mert Isten kényszeríti erre. [1, 2, 3]
• A mindent felemésztő isteni harag: A fejezet második fele leírja, hogyan szakad rá a szükség a bőségben tobzódó gonoszra. Isten haragja záporként hullik rá, sötétség és megolthatatlan tűz emészti fel a házát. [1, 2, 3]
• A kozmikus lelepleződés: Az ég és a föld (a természet) tanúként kel fel ellene, hogy feltárja bűneit. Cófár azzal zárja beszédét, hogy ez a sors a gonosz ember osztályrésze és öröksége Istentől. [1, 2, 3, 4]

A fejezet teológiai tévedése:
Cófár szavai önmagukban igaz erkölcsi tanításokat tartalmaznak arról, hogy a kapzsiság és az elnyomás bűn, amit Isten elítél. A hatalmas tévedése az igazságtalan alkalmazásban rejlik: abból a tényből, hogy Jób mindent elveszített, tévesen arra következtetett, hogy Jób biztosan elnyomta a szegényeket, és most a bűneiért bűnhődik. [1, 2, 3]

„Jób

20. fejezet

Cófár második beszéde: az istentelenek öröme rövidéletű

1 Felele pedig a Naamából való Cófár, és monda:

2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és emiatt nagy az izgatottság bennem.

3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

4 Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyeztette,

5 az istentelenek vigassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való? Zsolt 37,35.36

6 Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével,

7 mint az emésztete, úgy vész el örökre, és akik látták, azt mondják: Hol van ő?

8 Mint az álom, úgy elrepül, és nem találják őt. Eltűnik, mint az éjjeli látomás. Zsolt 73,19.20

9 A szem, amely ráragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.

10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.

11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.

12 Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá,

13 és kedvez annak, és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között,

14 az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.

16 A viperának mérgét szopta, és a siklónak fullánkja öli meg őt,

17 hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.

18 Amit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, épp így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.

20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.

21 Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte. Jób 18,12

22 Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.

23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reábocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt. 1Thessz 5,3

24 Mikor vasból csinált fegyver elől fut, acélból csinált íj veri át.

25 Kihúzza és az kijön a testéből, és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.

26 Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán. Fúvás nélkül való tűz emészti meg őt. Elpusztíttatik az is, ami sátrában megmaradt.

27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.

28 Házának jövedelme eltűnik, szétfoly az az ő haragjának napján.

29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.”